|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Illés Zoltán 2002. december 2.A Reform Tömörülés RMDSZ-platform Kolozsváron, dec. 2-án tartotta rendkívüli kongresszusát, melyen a küldöttek - leszavazván az elnökséget - eldöntötték, a platform nem vesz részt az RMDSZ Szatmárnémetibe összehívott kongresszusán. Egyhangúlag elfogadták a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott polgári alternatívát. A távolmaradásról szóló döntés a meglepetés erejével hatott. A bojkottot a székelyföldi küldöttek határozták el. A kongresszusi részvételről szóló szavazás előtt Borbély Zsolt Attila és Szilágyi Zsolt alelnökök, majd Toró T. Tibor elnök is megkísérelte meggyőzni a küldötteket, hogy próbáljanak mindenki által elfogadható megoldást találni. Borbély Zsolt Attila kötött mandátumú részvételt javasolt. Elmondta, könnyebben lehetne kifejteni a Reform Tömörülés álláspontját, ha küldöttei elmennének Szatmárnémetibe. A vitában azonban a székelyföldiek hangja volt erősebb, akik elutasították a további kompromisszumkeresést. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester hangsúlyozta: a távolmaradás mellett döntenek. A marosvásárhelyi küldöttek nevében Izsák Balázs közölte, ők már otthon eldöntötték, a Reform Tömörülésnek nincs mit keresnie az illegitimnek tartott szatmárnémeti kongresszuson. A szavazás eredménye: a szatmári részvételt 41 küldött utasította el, 31 küldött támogatta, négyen tartózkodtak. A távolmaradás oka: az RMDSZ vezetősége elmulasztotta megtartani a belső választásokat. A kongresszus végül az érintettek egyéni belátására bízta a részvételt. A kongresszus egyetlen tartózkodással fogadta el a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott "polgári alternatívát", és megbízta a platform vezetőségét, hogy kezdjen tárgyalásokat az alternatíva érvényesítése érdekében. A polgári alternatíva szerint az erdélyi magyar közösség egységes közképviseletének egyaránt kellene támaszkodnia a politikum, a civil társadalom és az egyházak oszlopára. Toró emlékeztetett arra, hogy Markó Béla a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson kijelentette, személye a garancia a belső választások megszervezésére. Úgy vélte, e választások elmulasztásával az erdélyi magyar politikai elit kivonta magát a társadalmi ellenőrzés alól. Szász Jenő szerint nem RMDSZ-kongresszust kell tartani, hanem belső választásokat. A kongresszuson az RMDSZ országos vezetőségét Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Köszöntőbeszédében az alelnök az RMDSZ egyik valóban működő részeként jellemezte a Reform Tömörülést. Levélben üdvözölte a kongresszust Jakubinyi György római katolikus érsek és Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke. A párt képviseletében Illés Zoltán elnökségi tag jött el Kolozsvárra. A kongresszus Illés bejelentette, hogy a Reform Tömörülés elnöke kezdeményezésére a Fidesz már be is nyújtotta a magyar alkotmány határon túli magyarokra vonatkozó előírásainak a módosító javaslatát. A Magyarok Világszövetsége képviseletében felszólaló Borbély Imre régióelnök arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság egysége csupán eszköz, melyet a célok igazolnak. A célok között pedig a kulturális autonómiát, a Székelyföld területi autonómiáját és az összmagyar nemzeti integrációt említette. Tőkés László tiszteletbeli elnök leszögezte: a Reform Tömörülés a romániai magyar nemzeti közösség érdekképviseletében reális alternatívát nyújthat. - Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kolozsvári döntés az RT válságát bizonyítja. /Gazda Árpád: Bojkottálják az RMDSZ kongresszusát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja 288 helyen módosítaná a szövetség alapszabályzatát - közölte a sajtótájékoztatón Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke. Toró szerint a legfontosabb módosító javaslatok értelmében kettőre korlátoznák az RMDSZ-elnök mandátumának számát, egységes struktúrát adnának a döntéshozó hatalomnak, és módosulna a Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve a Szövetségi Egyeztető Tanács döntéshozó hatásköre. "Jelenleg csupán az egyik struktúrának van döntéshozási joga, a másik csupán konzultatív hatáskörrel rendelkezik. Kérni fogjuk, hogy mindkét szerv rendelkezzen döntési joggal, hogy ezzel a civil szervezetek képviselői is élhessenek, továbbá világosan elkülönüljön a két struktúra döntési szférája" - mondta Toró. Az RT elnöke sérelmezte, hogy az RMDSZ vezetése nem konzultál a belső ellenzékkel a magyar közösség számára fontos döntések meghozatala esetén. A Reform Tömörülés elnöke sérelmezte a romániai magyar közösségnek szánt pénzek kezelésének átláthatatlanságát. Sérelmezte, hogy jelenleg nincs reális dialógus a román és a magyar társadalom között, ehhez többek között megfelelő intézményi keret szükséges. /Toró T. Tibor az RMDSZ megreformálását akarja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./2003. november 19.Erkölcsi és anyagi kárt okozó rágalmazás vádjával Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint az általa elnökölt Székelyudvarhelyért Alapítvány is pert indított az Erdélyi Riport című Nagyváradon megjelenő hetilap ellen. A kiadvány szept. 4-i száma szerint az alapítvány "csalás gyanújába keveredett" egy ingatlanvásárlás kapcsán. A Szász Jenő a gyanú árnyékában című riportban Stanik István és Mihály László így fogalmaztak: "Csalás gyanújába keveredett Szász Jenő polgármester alapítványa, amelyről kiderült, hogy az Illyés Közalapítvány pénzén, több mint ötmilliárd lejért, a reális érték közel tízszereséért vásárolt meg egy kétszobás székelyudvarhelyi ingatlant." Rátz-Illés Zoltán, a Szász által a saját és a Székelyudvarhelyért Alapítvány képviseletére felkért ügyvéd nov. 3-án három pert kezdeményezett az udvarhelyi bíróságon. A polgármester magánszemélyként hívja perbe az Erdélyi Riportot, illetve Stanik Istvánt és Mihály Lászlót, a vád a jó hírnév ellen elkövetett rágalmazás vétsége. Rátz-Illés elmondta, védence nevében egymilliárd lej összegű kártérítést kér, valamint a perköltségek kifizetését. Hasonló követelésekkel és ugyanazon személyek ellen indít rágalmazási pert a Székelyudvarhelyért Alapítvány is - amelynek kuratóriumi elnöke ugyancsak Szász Jenő polgármester -, feltüntetve az ügyiratban, hogy a riportban megjelent állítások rontották az alapítvány hitelét. Szász egy harmadik pert is indít Vánky Szabolcs Zsombor ellen, rágalmazásnak minősítve a vitatott ingatlan egykori tulajdonosának állításait, miszerint a polgármester törvénytelenül járt volna el a Kogalniceanu utcai ház megvásárlásakor, Vánkyval szemben ötszázmillió lejes követelést fogalmaz meg a felperes. Stanik István, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője szakmailag teljesen korrektnek véli a lapban közölt írást, és nem tart a Szász Jenő által indított pertől. Az első tárgyalást mindhárom perben dec. 3-án tartják a székelyudvarhelyi bíróságon. /Perelik a Riportot. Kétmilliárd lejt követel Szász Jenő polgármester. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./2004. március 25.Rátz-Illés Zoltán, a Wass Albert-per ügyvédje eljuttatta a Román Hírszerzési Szolgálathoz (SRI) hivatalos kérését, amelyben a Wass-dossziét kéri tanulmányozásra. „Nem rehabilitációról beszélek: a kolozsvári népbíróság 1946. márc. 13-ai, 1-es számú ítéletének megsemmisítését szeretném elérni. Ha a tényállás nem indokolja, hogy Wass Albertet háborús bűnösként tartsák nyilván, akkor Románia Legfelsőbb Bíróságának meg kell semmisítenie ezt az ítéletet” – nyilatkozta Rátz. Ehhez viszont Románia legfőbb ügyészének a hozzájárulására van szükség – jelezte az ügyvédtől, aki a bukaresti katonai területi törvényszéktől kérte az üggyel kapcsolatos iratcsomót. Itt közölték vele, hogy a dossziét a SRI-től kell kérnie. Rátz-Illés Zoltán szeretné kideríteni, hol találhatóak meg az Amerikában állampolgárságot nyert Wass Albert kiadatását kérő dokumentumok, amelyeket Nicolae Ceausescu kommunista diktátor küldött az USA illetékes hatóságainak. Az ügyvéd szerint a szóban forgó két kiadatási kérelemre elutasító válasz érkezett, amelyek bizonyító erejűek lehetnek arra vonatkozóan, hogy Wass nem követett el háborús bűnöket. /Zilahi Imre: Semmissé tenni a Wass elleni ítéletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./2004. december 10.A környezetbiztonság szempontjából a verespataki bányaberuházás ügyében Románia európai uniós vállalásai jelentik a jogi garanciát – jelentette ki Baráth Etele, az EU-ügyekért felelős magyar tárca nélküli miniszter az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ülésén. A testület fideszes politikusainak álláspontja szerint a garancia érdekében a már EU-tag Magyarországnak vétójogával kellene élnie Románia integrációjának támogatását illetően, ha a tagjelölt írásban nem nyilatkozik arról, hogy nem engedi bányaberuházás létesítését Verespatak környékén. Illés Zoltán (Fidesz) azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a vétóra legkésőbb az Európa Tanács december 17-i ülésén lenne módja, amikor a kormányfők döntenek Románia teljes jogú tagságának feltételeiről. Baráth Etele kijelentette, hogy a miniszterelnöknek semmiképpen nem tanácsolják majd ezt a lehetőséget. /Verespatak ügyében az EU a garancia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2006. augusztus 30.A beruházók szerint igen kicsi az esélye annak, hogy jelentős környezeti hatással járó baleset következzen be a Verespatakon tervezett bánya működése során, a környezetvédők szerint viszont a környezeti hatástanulmány hiányos, ellentmondásos – hangzott el augusztus 29-én a Szegeden megrendezett közmeghallgatáson. A környezetvédelmi egyesületek képviselői közül többen is ingerülten sérelmezték, hogy a környezetvédelmi hatástanulmánynak csupán egy 24 oldalas kivonata olvasható magyarul. Illés Zoltán, a Fidesz Zöld tagozatának országos alelnöke azt követelte, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya beruházás megakadályozására a magyar kormány indítson „környezetvédelmi-diplomáciai offenzívát” a környező országok és Brüsszel felé. Szerinte a magyar kormánynak nemcsak közmeghallgatást kell tartania a beruházás ügyében, hanem Gyurcsány Ferencnek az Európai Unióhoz kell fordulnia. Illés Zoltán szerint Göncz Kinga külügyminiszternek fel kellene keresnie a környező, érintett országokat az aranybánya beruházással kapcsolatban. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményében azt írta: továbbra is határozottan ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, és úgy véli, hogy az elkészült hatástanulmány alábecsüli a projekt komoly környezeti kockázatait. /Ingerült közmeghallgatás Szegeden Verespatakról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2011. augusztus 17.Magyarország nem kér ciántMagyarország elutasítja a cianidos aranykitermelést Verespatakon, az erről szóló kormánydöntésről Illés Zoltán államtitkár levélben tájékoztatta Románia környezetvédelmi miniszterét. A dokumentum felhívja Borbély László figyelmét arra, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan a cianidos technológia, a zagytározó potenciális veszélye, és azok a modellek is, amelyekkel azt próbálták elemezni, milyen szennyezés érheti el Magyarországot. A közlemény emlékeztet, hogy a határokon átnyúló szennyezési kockázatok miatt Romániának kötelessége kikérni a környező országok álláspontját is az úgynevezett Espoo-i egyezmény keretében, bár az állásfoglalások Bukarestet nem kötelezik semmire a tudomásulvételen kívül. Magyarország februárban kapta meg a több mint ezeroldalas román tanulmányt a verespataki bányanyitásról, és a dokumentumok tanulmányozása után alakította ki hivatalos álláspontját a magyar kormány. A budapesti szaktárca közleménye felidézi, hogy a kanadai–román vegyes vállalat, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) összesen 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni a helyszínen. A külszíni fejtéssel három hegy tűnne el Verespatak környékéről, és az érc feldolgozása után összesen 275 millió tonna, mérgező cianid vegyületeket tartalmazó zagy gyűlne össze egy új és egy ismét megnyitott tározóban. A szakértők attól tartanak, hogy baleset esetén a szennyezés a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna. A cég egymilliárd dolláros bevétellel számol, 2014-ben várható a bányanyitás, és tizenöt év alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel közel 200 000 tonna cianid felhasználásával. A dokumentum kitér arra is, hogy Áder János európai parlamenti képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament 2010 januárjában nagy többséggel elfogadta azt az állásfoglalást, melyben a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását szorgalmazzák az Európai Unióban. A bizottság a hatályban lévő jogszabályokra hivatkozva nem tiltotta be a cianidos bányászatot, mert álláspontja szerint a technológiának egyelőre nincs alternatívája. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. augusztus 18.Konkrét kifogásokat emel Budapest a verespataki ciántechnológiás projekt ellenA magyar kormány alapos elemzés nyomán hozta azt a szakmapolitikai döntést, hogy elutasítja a Verespatakra tervezett ciántechnológiás bányakitermelést – nyilatkozta a Krónikának dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Elmondta: a magyar állam a projekt megvalósulása esetén figyelemmel követi, hogy Románia betartja-e az uniós szabályokat. Borbély László tegnap közölte: a verespataki projekt a román tárca elemzése és vizsgálata alatt áll, az engedélyezési eljárás pedig Budapest nemleges válasza ellenére is folytatódik. Magyarország három jelentős érvet sorakoztatott fel, amikor nemrég arról tájékoztatta a román hatóságokat, hogy elutasítja a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Verespatakra tervezett cianidos aranykitermelését. Mint ismeretes, Románia a határokon átnyúló szennyezések megakadályozását célzó Espooi egyezmény keretében volt köteles kikérni a szomszédos országok álláspontját a kanadai–román bányavállalat projektjéről. Magyarország három jelentős érvet sorakoztatott fel, amikor nemrég arról tájékoztatta a román hatóságokat, hogy elutasítja a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Verespatakra tervezett cianidos aranykitermelését. Mint ismeretes, Románia a határokon átnyúló szennyezések megakadályozását célzó Espooi egyezmény keretében volt köteles kikérni a szomszédos országok álláspontját a kanadai–román bányavállalat projektjéről. A többfordulós tárgyalások keretében Bukarest februárban 1500 oldalas válaszban reagált a magyar hatóságoknak a verespataki hatástanulmánnyal kapcsolatban feltett kérdéseire, majd a budapesti kormánynak hat hónapja volt arra, hogy ezek alapján kifejtse álláspontját. (Az Espooi egyezmény szerint Románia köteles figyelembe venni az érintett országok véleményét, de az állásfoglalások Bukarestet semmire nem kötelezik a tudomásulvételen kívül, és belátása szerint dönt). Dr. Illés Zoltán, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Krónikának tegnap elmondta, Budapest számára elsősorban a cianidos technológia miatt elfogadhatatlan a bányaprojekt, ebben ugyanis a beruházó csak az Európai Unió által előírt szabvány betartását vállalta, vagyis hogy a zagytározó ciánkoncentrációja nem haladja meg a 10 milligrammot literenként. „A probléma az, hogy a terv nem az elérhető legjobb technológia megvalósítását tűzi ki célul, nem teljesíti ugyanis az EU BAT (Best Available Technology) csúcstechnológiáját, amely legtöbb 1 milligramm/liter ciánkoncentrációt engedélyez a tározóban” – nyilatkozta lapunknak az államtitkár. Potenciális veszélyforrásként tekintenek a magyarországi szakértők a völgybe telepítendő, kétszáz méteres fallal ellátott zagytározóra, amelynek tartalma – a külszíni fejtéssel végzett ércfeldolgozás után összesen 275 millió tonna, mérgező cianidvegyületeket tartalmazó zagy – gátszakadás esetén a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna. „Ennek a természetpusztításnak, környezetrombolásnak a kockázatát nem fogadhatjuk el, a tározóteret szerintünk máshol kellett volna kialakítani, hasonlóra nincs is példa az európai aranykitermelésben élen járó Spanyolországban, Nagy-Britanniában vagy Svédországban” – szögezte le Illés Zoltán. A harmadik elem, ami miatt a budapesti hatóságok nem támogatják az erdélyi bányatervet, az az RMGC által végzett számítógépes modellkísérlet, amelylyel azt próbálták elemezni, milyen szennyezés érheti el Magyarországot. A környezetügyért felelős államtitkár szerint a program önmagában korszerű és elfogadható, ám a bevitt adatok és a kimenő eredmények nem valósak. A szakértő érvelését azzal támasztotta alá, hogy a kanadaiak modellkísérlete alapján a Marosba bejutó esetleges cianidszennyezés megszűnne a magyar határig, ami Illés szerint valótlanság. „De a beruházó arra sem adott választ, hogy mi lesz, ha ne adj’ isten bekövetkezik a tározótó átszakadása, mit tesz, hogy a szennyezőanyag ne kerüljön a környezetbe, mint ahogy az megtörtént a kolontári vörösiszap-katasztrófa idején” – szögezte le Illés Zoltán, aki szerint a bánya megnyitása esetén Magyarország figyelemmel követné, hogy Románia betartja-e az uniós rendelkezéseket. Hozzátette: Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU területén betiltsák a ciántechnológiát, amit a fideszes Áder János és Tőkés László erdélyi EP-képviselő javaslatára az Európai Parlament kezdeményezett is az Európai Bizottságban. Az államtitkár szerint még abban az esetben sem szűnne meg az európai aranykinyerés, ha betiltanák a cianidos technológiát, hiszen léteznek helyettesítő technológiák, ezeket azonban magasabb költségei miatt nem alkalmazzák a bányatársaságok. Illés Zoltán kérdésünkre elmondta: elvileg helyesnek tartja, hogy a román környezetvédelmi minisztérium pénzügyi fedezetet követel az RMGC-től az esetleges bányabaleset következményeinek elhárítására, a környezet helyreállítására, ellenben gazdasági nonszensznek tartja garanciát nyújtani „a jövőre, a majdra”, hiszen képtelenség megjósolni, milyen költségeket igényel a kitermelés után hátrahagyott régió kétszáz év múlva. Mint arról beszámoltunk, Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter egy héttel ezelőtt azt állította az elutasító budapesti álláspont kapcsán, hogy Magyarország nem fogalmazott meg „technikai vagy más jellegű kifogást”, hanem politikai álláspontra helyezkedett Verespatak-ügyben. Ennek kapcsán lapunk megtudta: Borbély júliusban rövid, angol nyelvű levélben felszólította Budapestet: ha augusztus 5-éig nem foglal állást a bányaprojekt kapcsán, akkor Bukarest olybá veszi, hogy egyetért a verespataki bányanyitással. Noha a magyar fél számára a végleges álláspont kialakítására megszabott féléves határidő csak augusztus végén jár le, az Orbán-kormány már augusztus 3-án döntött a verespataki hatástanulmány elutasításáról, amiről nyomban tájékoztatta is Romániát, hamarosan pedig elküldik a részletes választ is. „Nem tartom ördögtől való dolognak, hogy Borbély László úgy véli, politikai alapon döntöttünk arról, hogy nem támogatjuk a bányatervet. Pártpolitikai kérdésekről természetesen nincs szó. Ha viszont a közügyekbe való beavatkozás, a gyönyörű verespataki környezet megmentése politikának számít, akkor elmondható, hogy a magyar kormány alapos elemzés nyomán hozott szakmapolitikai döntést a ciántechnológiás terv elutasításáról” – hangsúlyozta a Krónikának Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár. Borbély László egyébként tegnap közölte: a verespataki projekt a román tárca elemzése és vizsgálata alatt áll, az engedélyezési eljárás pedig Budapest nemleges válasza ellenére is folytatódik. Az RMDSZ-es miniszter a bányanyitást ellenzőknek azt üzente: „Románia szabad ország, ahol mindenkinek jogában áll kifejteni a véleményét.” Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár) 2013. július 27.„Verespatak Románia Bős-Nagymarosa”Eckstein-Kovács: Băsescu azt kérdezte, mi ez a Verespatak-mánia? Az elmúlt évek során határozott, egyértelmű és céltudatos fellépés volt tapasztalható a politikai és civil diskurzus terén, de kevés a lehetőség a probléma megoldására, a tervezett befektetés megakadályozására – a hallgatóságban ez fogalmazódott meg azon a Verespatakól zajló beszélgetésen, amelyen Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ volt szenátora, Illés Zoltán, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, illetve Hupa Félix, az EMNP és Para Zoltán Róbert, az EMNT képviselője vett részt. A politikusok a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban Határon átnyúló környezetszennyezés (palagáz- és aranykitermelés) címmel tartottak előadást. A moderátor-témafelvezető Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke diplomatikusan felrótta, hogy az elmúlt években „igen gyenge volt a magyar részvétel” a tervezett verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban. Illés Zoltán elmondta: Románia számára Verespatak lesz az, amit Magyarországnak Bős-Nagymaros jelentett. (A Duna magyarországi és csehszlovákiai közös szakaszának hasznosítására tervezett építményről van szó, amely végül csak részben valósult meg, s maradandó környezeti károkat eredményezett – szerk. megj.) – A szennyezés nem válogat, mindenkire kihat – fogalmazott. Hozzátette: mindenki emlékszik arra, kik támogatták a Csehszlovákiával kötött megállapodás kivitelezését. Kifejtette: a nemzetközi előírások alapján Románia meghallgatta a magyar felet, de ennek semmi követkeyménze nem volt. – Ugyanúgy cselekszik tovább, mert szuverén állam. Joga van döntést hozni, amilyent akar. Rövidtávú érdekeket érvényesítenek. A kanadaiak kibányásszák az aranyat, s elviszik a pénzt. A cianidos technológia akkor is elfogadhatatlan, ha annak használata, mondjuk, Nagy-Magyarország területén történne – fogalmazott. Emlékeztetett: Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament 2010 tavaszán, minősített szavazattöbbséggel elfogadta azt a határozatot, amely a ciánalapú bányászat általános tilalmának kimondását kezdeményezte az Európai Unió egész területén. – Az Európai Bizottság nem akarja ennek a végrehajtását, ugyanis többek között Spanyolországban és Svédországban is ciánt használnak az arany kitermelésére. Más technológiával 10–15 százalékkal drágább a kitermelés. Nem számít az élet, az ember, minden a pénz érdekében történik – fogalmazott Illés Zoltán. Szokásához híven Eckstein-Kovács színes elemekkel tarkította beszédét. Elmesélte például, hogy „amikor bekopogtam Băsescuhoz, s elbeszélgettünk Verespatakról, illetve kifejtettem ellenző álláspontomat, akkor megkérdezte: mi ez a Verespatak-mánia?” – Négy hegyet bedarálnak, s mindenhol kőhegyek maradnak. Háromszáz hektáron terül majd el a zatytározó, amely legalább száz évig ott marad. A palagáz kitermelése kapcsán Franciaország azt mondta: jamais! (soha!) Romániában tengerparti üdülőtelepek közelében akarják azt kitermelni. Alkotmányellenes és veszélyes, hogy a parlament állami kisajátítási előjogokkal akarja felruházni a bányavállalatokat. Şova miniszter azt mondta: a román állam részesedése 70 százalék lesz. Ilyen Isten nincs! – fogalmazott Eckstein-Kovács. Azt is szóvá tette, hogy Victor Ponta a parlamentnek próbálja átpasszolni a felelősséget. Verespatak kapcsán a moderátor által kért EMNP-álláspontra Hupa Félix csak annyit mondott: Tőkés László a politikai alakulat védnöke… Az utolsóként szóló Para Zoltán Róbert az oktatás szerepét emelte ki a környezetvédelmi kérdések tudatosításában. Kiss Olivér Szabadság (Kolozsvár) 2014. május 9.Tiltakoznak a magyar környezetvédelmi államtitkár verespataki jelenléte miattEgy verespataki szakszervezet nyílt levélben kérte a román külügyminisztériumot arra, hogy foglaljon állást Illés Zoltán magyar környezetvédelmi államtitkár vasárnapra tervezett verespataki látogatása ellen. A magyar államtitkárt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hívta Verespatakra a ciántechnológiás bányászat elleni vasárnapi tiltakozó akcióra. Illés Zoltán felszólalása szerepel a megmozdulás nyilvánosságra hozott programjában. A Bányászat Jövője (Viitorul Mineritului) nevű szakszervezet a Titus Corlățean külügyminiszternek címzett nyílt levélben felszólította a külügyi tárcát, hogy az állásfoglalás mellett „kérjen sürgősen magyarázatot Magyarország kormányától” az államtitkár verespataki megjelenésének ügyében. A szakszervezet honlapján csütörtökön közzétett nyílt levél szerint a magyar államtitkár, Tőkés László és más magyar politikusok jelenléte „a verespataki munkahelyek elleni tiltakozáson nehezen elképzelhető szociális görcsöket idézhet elő” a helyi közösségben. A közelmúltban történt elbocsátások után ugyanis ezer család megélhetése vált bizonytalanná. „Azt gondoljuk, hogy a Magyar kormány egyik tagjának jelenléte Románia területén egy, a nemzeti érdek körébe tartozó bányászati projekt elleni tüntetésen nemcsak a szakszervezeti tagok arculcsapását jelenti, hanem a román állam belügyeibe való beavatkozást is” – áll a szakszervezet nyílt levelében. A szakszervezet azt is kérte a román külügyi tárcától, hogy ellenőrizze: a budapesti kormány pénzeli-e a bányanyitás elleni más tiltakozó akciókat. A szakszervezet egyben reményét fejezte ki, hogy hamarosan megnyílhat a Verespatakra tervezett aranybánya, amely az egész térségben munkahelyeket teremt és jólétet hoz. Verespatakon és környékén 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar ciántechnológia alkalmazásával kitermelni a Roșia Montană Gold Corporation nevű kanadai–román társaság. A beruházás engedélyezését elősegítő törvényt tavaly novemberben elutasította a román parlament úgynevezett Verespatak különbizottsága, amely további felméréseket és kutatásokat rendelt el. Ugyanakkor a román állam nem mondott le arról, hogy megfelelő körülmények között engedé. Székelyhon.ro 2014. május 10.Külügyminisztériumi beintés (Diplomáciai síkon a verespataki tüntetés)A külügyminisztérium szóbeli jegyzékben kért magyarázatot Magyarország bukaresti nagykövetségétől azzal kapcsolatban, hogy Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár is szerepel egy vasárnapra tervezett verespataki tiltakozó megmozdulás programjában – holott Illés Zoltánnak nem is állt szándékában részt venni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által a ciántechnológiás bányászat ellen szervezett tüntetésen, neve is előzetes egyeztetés nélkül került a programba. „A külügyminisztérium elviekben helyteleníti, hogy külföldi hivatalosságok a magánlátogatás intézményét használják fel olyan üzenetek közvetítésére és/vagy olyan eseményeken való részvételre, amelyek érinthetik Románia szuverenitását, vagy beavatkozást jelenthetnek a román állam belügyeibe” – áll a külügyi tárca állásfoglalásában. Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete ismertette, a külügyminisztérium sajtóhírekkel kapcsolatban kért magyarázatot. „A magyar nagykövetség – amiként eddig is tette – ezután is tájékoztatni fogja a román külügyminisztériumot a magyar hivatalosságok romániai látogatásairól. Nincs tudomásunk arról, hogy Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a közeljövőben Romániába látogatna” – jelentette ki Zákonyi Botond nagykövet. Zákonyi Botond hozzátette: helyteleníti, hogy a külügyminisztérium a nyilvánosság elé tárja a diplomáciai levelezést, hiszen a hagyományoknak megfelelően az ügyeket diplomáciai csatornákon rendezik. A külügyi tárcát a verespataki Bányászat Jövője nevű szakszervezet kérte állásfoglalásra Illés Zoltán vasárnapra tervezett látogatása kapcsán egy nyílt levélben. A magyar államtitkárt az EMNT és az EMNP hívta Verespatakra a ciántechnológiás bányászat elleni vasárnapi tiltakozó akcióra, felszólalása szerepelt a megmozdulás pár napja nyilvánosságra hozott programjában. A Bányászat Jövője szakszervezet álláspontja szerint a magyar államtitkár, Tőkés László és más magyar politikusok jelenléte „a verespataki munkahelyek elleni tiltakozáson nehezen elképzelhető szociális görcsöket idézhet elő” a helyi közösségben. A közelmúltban történt elbocsátások után ugyanis ezer család megélhetése vált bizonytalanná. „Azt gondoljuk, hogy a Magyar kormány egyik tagjának jelenléte Románia területén egy, a nemzeti érdek körébe tartozó bányászati projekt elleni tüntetésen nemcsak a szakszervezeti tagok arculcsapását jelenti, hanem a román állam belügyeibe való beavatkozást is” – áll a szakszervezet nyílt levelében. A szakszervezet azt is kérte a külügyi tárcától, hogy ellenőrizze: a budapesti kormány pénzeli-e a bányanyitás elleni más tiltakozó akciókat. A szakszervezet egyben reményét fejezte ki, hogy hamarosan megnyílhat a Verespatakra tervezett aranybánya, amely az egész térségben munkahelyeket teremt és jólétet hoz. A magyar Vidékfejlesztési Minisztérium tegnapi közleménye szerint azonban Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkárnak nem is állt szándékában részt venni a verespataki tüntetésen, neve előzetes egyeztetés nélkül került a programba. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
